Aranköpések, ki tudja hanyadik széria :-)

Reggel ránézek köszönök Neki:
-Szia kis kopasz
Válasz:
-Nem, nem Apuci a popasz!

Szereti a diót, de nagyon, mogyorót még nem evett maximum csokiba. Hoztunk fel pár szem diót, de képtelen megjegyezni a nevét, így ha hozzá akar jutni, akkor közli:
-Kérem másim mogyoró

Séta közben felvetette magát, nem akartam cipelni, mondtam puszi és lerakom, erre közli:
-Nem, nem, picel babucika, Mamuci picel.
-Van más választásom?
-Nincs! ( mindezt ellenállhatatlan mosollyal)

Ma reggel, közölte, kávét és tátáét főz. Visszaültette az ágyra, betakart és a fejem alá párnát tett, bekapcsolta a tévét és indult, rám nézett és nyomatékosan közölte:
-Ededül!
Azért kimenetem segíteni, de a 2 éves gyerekemtől ma elméletben ugyan, de ágyba kaptam a kávét, ami nagy szó szerintem, hogy ennyi idősen felfogja nem csak Ő van, főleg úgy, hogy még férfi is a szentem :-)

Mennyire férfi :-) Nagyon! Blikk újságok szanaszét a földön az előszbában, gyanúsan ugyanott kiterítve.
-Kérdem mit csinálsz Te csapni való?
-Nézem néni!
Hát bizony ez a gyerek a fél mezítelen csajokat keresi az újságban.

Másik véglet, (szintén a férfiasságát bizonyítandó) üvöltve rángat a konyhába a tápszerét elkészíteni. Persze ehhez kell némi idő, meg ahhoz is, hogy kihüljön. Erre mit csinál az én drága csemetém? Hangosan üvölt, hogy
-Apucika, Apucika, nincs hamiiii!
Mintha éheztetném :-)

Énekel:
"Zsipsz zsupsz, kender zsupsz, kidobjuk! zsupp"

Mondóka:
Bence, Bence, kis Bence, komos Anucija dádá