szombat, november 21, 2009

Napjaink

Gyorsan telnek a napok, nagyon kevés időt tudunk együtt tölteni, pedig épp csak beesek a munkába kezdésre és ahogy lehet rohanok is haza, Babihoz, mert így hívja magát továbbra is. Nagyon jól érzi itthon magát a Nanival és remekül meg vannak, ritkán van rá panasz. Nagyon jól eszik.
Voltunk tanácsadáson, 91 cm-ter (sztem több, mert a 96-os gatya lobog a bokája felett) és 11,360 kg, de továbbra is méreten alul, mert hiába hízik, ha nyúlik is :-) Valami indexet számolnak a magasságuk és súlyuk alapján, így Erik gebének van minősítve. Ez van!
Az étvágya jó, mindent megeszik és napi 5-ször meg reggel és este megissza a tápszerét 240ml-t.

Beszéde sokat fejlődött, mondatokban fejezi ki magát és már humorizál is a lelkem, bár ezzel már egy szavanként is próbálkozott, de most löki a szöveget.

Beoltattuk magunkat a vitatott H1n1 és a szezonális influenza vakcinával, én és az apja. Eriket még nem oltattam be. A mi gyerekorvosunk ajánlja, de az ismerősök gyerekorvosai meg nem ajánlják. Teljes katasztrófa van a lelkemben, nem tudom mi a biztonságosabb, de nem akarom háromszor megszúratni se a gyereket. Most karanténban van, nem megy boltba, buszozni és közösségbe, sokat van a friss levegőn és kap vitamint meg probiotikumot.

Erik nagyon várja a Mikulást, édesen énekeget és minden este megkérdezi jön-e már, persze neki még december 6 nem sokat mond, minden este énekelünk is neki, majd csak előkerül már :-)

Azt hiszem megszokta, hogy dolgozok, már rutinként kezeli reggel. A munkahelyem elég jó és szeretem, a kollégám szintén rendes, ezzel tehát semmi gond, leszámítva, hogy gazdasági válság keze ide is betette a lábát, ebben formában pénz itt se sok.

Erik ekcémája eléggé kijött, így vissza a mosdókrémhez és a HA-s tápszerhez. Tavasszal megyünk a szentesi doktornőhöz allergia vizsgálatra, ha oviba akarom adni, erre szükség lesz feltétlenül, bár még mindig reménykedem, hogy kinövi.

péntek, november 20, 2009

Mi a franc folyik ebben a világban?

Felháborodtam kiakadtam dühös vagyok és még sok sok más, ebben az országban újabban mindenki azt csinál amit akar, feltéve, ha betartja a közlekedési szabályokat és megfelelően parkol. Szülök éheztetik agyerekeiket és alig kapnak érte némi letöltendőt, gyerekeket halálra gázoló 3 évet, gyerekek erőszakolnak meg 5 éves gyereket és akkor mit kap az aki ezt elkövette?

Idézet egy általam nagyon kedvelt embertől, aki állatokat:
Csillag bajban volt.

Kadafalvára mentünk ki bejelentés alapján. Csillag nevű ló volt nagy bajban. A gazdája elhanyagolta feltehetőleg napok hetek óta nem etette. Egy gödör is volt a hátsó kertben feltehetőleg a lónak ásta a "gazdája". A ló csont sovány volt és ki volt száradva. Saját ürülékében feküdt, ami jelen esetben szerencsés...tovább» volt mivel tartotta a hőt a paciban. Csillagról gazdája lemondott önként. Jelenleg a Mentsvár az Állatokért és Környezetünkért Alapítvány fizeti a kezelését. A Ferkó tanyán kapott elhelyezést és együtt szurkolunk azért, hogy felépüljön. Folyamatosan beszámolunk állapotáról.
Az elkövetőt pedig feljelentettük állatkínzás miatt.

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a segítőinknek akik nélkül nem tudtuk volna elhozni Csillagot.

Dr. Fekete Zoltán állatorvos
Varga Zsolt rendőr százados
Kecskeméti Rendőrkapitányság
Kecskeméti tűzoltóság
Ferkó László (Ferkó tanya)

http://www.mentsvar.hu/index.php?menu=galeriak_lista&action=reszletes&id=89

http://baon.hu/galerialp/34627

csütörtök, október 22, 2009

Mondókázik

Az én 2 éves és 2 hónapos csemetém, velem együtt mondókázik!

Gyakorlatilag egyedül mondja őket és csak néha akad el, akkor egy kis segítséggel megy tovább, bár már azt is hallottam, hogy kihagyja az elfelejtett szót és megy tovább :-) Amikor épp nem vagyok kéznél, mert a konyhában vagyok és nem tudok segíteni, akkor egyedül is megoldja a problémát :-)

Kedvencek:

Csiga-biga házikó,
Benne lakni csuda jó,
Kimeszelem minden évben,
Várlak téged vendégébe.

Poros úton kocsi zörög,
A kereke gyorsan pörög,
Sári néni vezeti,
Aki látja neveti.

Hinta palinta,
Régi dunna kis katona,
Ugorj a Dunába! Zsupsz

Zsipp-zsupp,
Kender zsupp,
Ha megázik kidobjuk! Zsupsz

Tücsök koma gyere ki,
Szalma szálon húzlak ki,
Házad előtt elsüllyedtem,
Hat ökörrel vontass ki!

Egyedem begyedem tenger tánc,
Hajdú sógor mit kívánsz?
Nem kívánok egyebet,
Csak egy falat kenyeret.

Hátamon a zsákom,
Zsákomban a mákom,
Mákomban a rákom,
Kirágta a zsákom,
Aki látja károm,
Szedje fel a mákom.

Ezt mind tudja az én kis tündér bogyóm :-)

Csak tudnám, hogy fér bele a kis állandóan felfedező buksijába ez sok minden, ilyen picikén.

vasárnap, október 11, 2009

Munka!!!!!!!!!!! :-)

....és igen, eljött ennek az ideje is!
Hosszú 3 éves szünet után (januárban lenne a teljes 3 év), újra a munkáé a fele életem. Azért 3 mert a várandósság idejét itthon töltöttem, többnyire hanyatt fekve vagy a kórházban.
Aztán a Manócskámmal a kicsit több mint 2 év.

Nem akarok hazudni, jó megint dolgozni és húsvér emberekkel beszélgetni. Férfiakkal és nőkkel vegyesen. Senki ne értsen félre, persze a Kismamákkal és gyerekes lányokkal asszonyokkal is nagyon jó beszélgetni és ezután is ezt fogom tenni, de jó már nyitni kicsit a világ felé.
Főleg úgy, hogy tudom a gyerekem, biztonságban és az otthonbán jól érzi magát.

A Nagyival ( Nanával) remekül meg vannak. Nem borult fel a napirendje és Nana többé-kevésbé ugyanazok az elvek és szabályok elvek alapján kezeli mint én ( Ugye? :-)), ami jó Neki!

Ami nem jó, hogy ennek ellenére kevesli a velem töltött időt. Ez szombaton mikor haza értem abban mutatkozott, meg, hogy 1 perc múlva csattogott ki elém és nem akart vissza aludni, így együtt feküdtünk le. Vasárnap pedig egyáltalán nem akart lefeküdni, ez olyan hisztit váltott ki belőle, hogy átesett egy langyos vizes tusoláson és átöltözésen, mire végre lehiggadt és elbírt aludni. Nagyon sajnáltam, de tudom ha nem alszik, ugyanezt a hisztit levágja este 7-kor a fáradtságtól.

A napi rutin lassan látszik kialakulni. Mikor Apucija befejezi a munkát elviszi és amikor este 6-kor végzek, oda megyek érte, aztán együtt jövünk haza. Beszélgetünk, vacsizunk, fürdünk, mesézünk és tv-zünk. Valamint új projekt van, napi 20 percecske számítógép használat a fiatalember, már az egér használatában kezd a profizmus felé törni. Ezek után megyünk és alszunk, én alig jutok gép elé, mert rongy fáradt vagyok mire letudom az összes kötelezettséget. Reggel tv-zünk az ágyból, beszélgetünk, együtt reggelizünk és tízóraizunk, aztán 10-re rongyolok dolgozni.

Kicsit duzzog mikor megyek, de gyorsan megnyugszik és egész nap jó kedvű és szófogadó.

csütörtök, október 01, 2009

Aranyköpések, ki tudja hanyadik széria "B" verzió

A mai nap aranyérmese. Mutogatja, hogy oldalt fáj az arca, mondom Neki, hogy nől a fogad, lesz még négy.
- Nem, nem! Mosni kell, nem, nem!


Ma ebéd közben nézzük a tévét éppen reklám van benne, egy gumicukorkáé. Erik még soha nem evett cukrot, se gumit, se más milyet. A reklám végén bizonygatják, hogy ez jó, jó, jó! Erre az én gyerekem, fogja magát, rám néz és szuggerálva nagyon erősen a szembe nézve azt mondá:
- Ez komolyan jó!

Fontos dilemma egy 2 éves életében!
A vezeték neve Nagy. Na, de a Nagypapa is Nagy és a Nagymama is, mit több Apuci is Nagy, mert a vezeték neve Nagy. Ebből van ám kavarodás a picurka fejében, ezeket az elszólásokat sikerült begyűjteni.
Hogy hívnak?
- Babuci, Nad Babuci, Nad Erik Babuci
Hogy hívják a Nagypapát?
- Nad Papa, Nad Anti (Az én apám ugyi sose volt Nagy... :-))
Hogy hívják Apucit?
- Nad Zsoti, Nad Papuci, Nad Apuci
Hogy hívják a Nanát?
-Nad Mama, Nad Nani, Nad Máti ( ... és az Anyám se :-))

Kimentünk az ügyeletre, 2 hete szombaton. Szerencsére már nem sír ha vizsgálják, tudott is vele beszélni a Doktor Bácsi, meg kérdezte Tőle, hogy hívják, a válasz így hangzott:
- Dotor Babi!

Most a repülők a kedvencei, sakkban lehet vele tartani rendesen. Pl: ha nem fogad szót, akkor mondom, hogy mit szól a pilóta bácsi, vagy ha nem mos rendesen fogat, akkor nem lehet pilóta, mert ott csak jó fogú emberek dolgozhatnak. Erre ma már úgy hívta magát:
- Nad Pilóta Babucika

szerda, szeptember 30, 2009

Aranköpések, ki tudja hanyadik széria :-)

Reggel ránézek köszönök Neki:
-Szia kis kopasz
Válasz:
-Nem, nem Apuci a popasz!

Szereti a diót, de nagyon, mogyorót még nem evett maximum csokiba. Hoztunk fel pár szem diót, de képtelen megjegyezni a nevét, így ha hozzá akar jutni, akkor közli:
-Kérem másim mogyoró

Séta közben felvetette magát, nem akartam cipelni, mondtam puszi és lerakom, erre közli:
-Nem, nem, picel babucika, Mamuci picel.
-Van más választásom?
-Nincs! ( mindezt ellenállhatatlan mosollyal)

Ma reggel, közölte, kávét és tátáét főz. Visszaültette az ágyra, betakart és a fejem alá párnát tett, bekapcsolta a tévét és indult, rám nézett és nyomatékosan közölte:
-Ededül!
Azért kimenetem segíteni, de a 2 éves gyerekemtől ma elméletben ugyan, de ágyba kaptam a kávét, ami nagy szó szerintem, hogy ennyi idősen felfogja nem csak Ő van, főleg úgy, hogy még férfi is a szentem :-)

Mennyire férfi :-) Nagyon! Blikk újságok szanaszét a földön az előszbában, gyanúsan ugyanott kiterítve.
-Kérdem mit csinálsz Te csapni való?
-Nézem néni!
Hát bizony ez a gyerek a fél mezítelen csajokat keresi az újságban.

Másik véglet, (szintén a férfiasságát bizonyítandó) üvöltve rángat a konyhába a tápszerét elkészíteni. Persze ehhez kell némi idő, meg ahhoz is, hogy kihüljön. Erre mit csinál az én drága csemetém? Hangosan üvölt, hogy
-Apucika, Apucika, nincs hamiiii!
Mintha éheztetném :-)

Énekel:
"Zsipsz zsupsz, kender zsupsz, kidobjuk! zsupp"

Mondóka:
Bence, Bence, kis Bence, komos Anucija dádá

hétfő, szeptember 28, 2009

Kár-kár vagyis varjú

Tegnap esti sétánk alkalmával, ismét megfigyeltem a varjakat. Itt éldegélnek gyakorlatilag velünk, csak a szomszéd fán. Sok fát kivágtak itt a környéken egy betegség miatt. Fel vannak bolydulva a madarak, kell még némi idő mire megtalálják a helyüket. Szerencsére itt maradtak, én kedvelem Őket, megszoktam az elmúlt 30 évben.
Ücsörög békésen, aztán egyszer csak eszébe jut valami és elkezdi mondani a magáét, mint valami mókás vén öregember, krákog maga elé ás méltatlankodva, toporogva nyakát meg nyújtogatva nézelődik. Tegnap is olyan jót kuncogtam az egyiken :-)
Meg eszembe jutott a tavalyi kis kalandunk, ami ugyan rövid volt, de ricsajos és károgós. Idézet a régi naplónkból ( bocs, attól aki már olvasta, de most olyan nosztalgiám támadt rá).

"2008. május 8.

A Sárkánybébi avagy a rikoltozó varjúfióka

Már azt hittem leülhetek, mikor apa haza jött ebédelni, a kapu elől telefonált, hogy nem tud feljönni, mert egy varjú fióka állja útját szem forgatva. Na lementem megnézni a tüneményt, mondtam, hogy nem bánom hozza megmentjük. A madárka rögtön lekárogta az egész család haját, félelmetes hang jön ki és elég magas decibelen egy ilyen kis micsodából. Erik sírva fakadt a macska felháborodott, hogy beköltöztettük a sárkányt a kosarába.

Felhívtam a vadaspark igazgatóját, aki annyira ember mint senki, mire beértünk a madárkával, akit befogadtak, már Ő is ott volt, hogy megvizsgálja. Hát ennyi...."

szombat, szeptember 19, 2009

Bölcsi: vége

Nálunk a döntés megszületett!

Erik estére belázasodott, kivittük az ügyeletre. Akut garatgyulladása van. Valószínű attól, hogy üvöltött és felülfertőződött, én ezzel befejeztem, nem kínzom tovább.

A kispasi Nagyizik még egy évet.

Kérdés a következő, miért kellett megvárni, hogy ennyit üvöltsön, ott voltam kint, szólhattak volna, hogy nem tudják megnyugtatni. Szakemberek akik több tíz éve ezzel foglalkoznak, hogy a csudába nem tudnak megnyugtatni egy gyereket, akit mindenki mosoly albumnak hív és érdeklődő kedves kisfiú?
Illetve nem csak Őt nem tudták megnyugtatni, mert előtte, egy kislány 1 egész órát üvöltött, míg hívták a szüleit.

Anyu! Köszönöm szépen, hogy vállalod a csemete őrzését!

Bölcsi: a végső konklúzió

Erik köhög, 37,4 a hője, ami ugye nem indokolja, de még 11 van és már 2 órája alszik. Tegnap, hogy ott hagytam a bölcsibe még semmi baja nem volt, mire visszaértem (30perc) folyt az orra, alvás utánra köhögött és berekedt, jól lehet a a távol létemben végig üvöltött és ettől gyulladhatott be a torka. Lent a délelőtti séta közben a bölcsi fele vettük az irányt, mondta " böcsi nem". Megnyugtattam, hogy ma nem kell menni. Leültem egy padra, felkéretőzött. Egyszer még mutatott egy mentőt, egy perc múlva meg mély álomba szenderült. Kettesével mentek el mellettünk a mentők és nem ébredt fel, felhoztuk az Apjával, beraktuk az ágyba, levetkőztettem megmértem a lázát, de csak alszik mint egy bunda.
A végletekig kimerült. Soha az életbe nem volt olyan, hogy alva feltudtam volna hozni, vagy letudtam volna vetkőztetni álmában, mindig felébredt. Azonkívül kb. 1 éve még tévedésből sem alszik délelőtt.
Az én gyerekem most intett be, neki elég volt a válás meg a költözés és az, hogy szeretett Apuciját pont ezen a héten küldték tovább képzésre, mikor Neki annyira szüksége lenne rá minden nap, hisz 1-2 órát mindig együtt töltenek, válástól függetlenül.
Összeült a családi kupak tanács és úgy döntöttünk, hogy még egyszer megpróbáljuk. Ha sikerül jó, ha nem akkor itthon marad a Nagyival és bevonjuk az általa kedvelt családtagokat is a megőrzésébe, pl. az Apukámat, akit nagyon megkedvelt, pedig csak 3 hónapja ismeri.
Elmondtam Neki is ugyan ezt, hogy elmegyünk még a bölcsibe, ha akar nélkülem maradhat, ha nem akkor Nanával marad. Választhat, de én megyek dolgozni, mert muszáj.