Mondókázik

Az én 2 éves és 2 hónapos csemetém, velem együtt mondókázik!

Gyakorlatilag egyedül mondja őket és csak néha akad el, akkor egy kis segítséggel megy tovább, bár már azt is hallottam, hogy kihagyja az elfelejtett szót és megy tovább :-) Amikor épp nem vagyok kéznél, mert a konyhában vagyok és nem tudok segíteni, akkor egyedül is megoldja a problémát :-)

Kedvencek:

Csiga-biga házikó,
Benne lakni csuda jó,
Kimeszelem minden évben,
Várlak téged vendégébe.

Poros úton kocsi zörög,
A kereke gyorsan pörög,
Sári néni vezeti,
Aki látja neveti.

Hinta palinta,
Régi dunna kis katona,
Ugorj a Dunába! Zsupsz

Zsipp-zsupp,
Kender zsupp,
Ha megázik kidobjuk! Zsupsz

Tücsök koma gyere ki,
Szalma szálon húzlak ki,
Házad előtt elsüllyedtem,
Hat ökörrel vontass ki!

Egyedem begyedem tenger tánc,
Hajdú sógor mit kívánsz?
Nem kívánok egyebet,
Csak egy falat kenyeret.

Hátamon a zsákom,
Zsákomban a mákom,
Mákomban a rákom,
Kirágta a zsákom,
Aki látja károm,
Szedje fel a mákom.

Ezt mind tudja az én kis tündér bogyóm :-)

Csak tudnám, hogy fér bele a kis állandóan felfedező buksijába ez sok minden, ilyen picikén.

Munka!!!!!!!!!!! :-)

....és igen, eljött ennek az ideje is!
Hosszú 3 éves szünet után (januárban lenne a teljes 3 év), újra a munkáé a fele életem. Azért 3 mert a várandósság idejét itthon töltöttem, többnyire hanyatt fekve vagy a kórházban.
Aztán a Manócskámmal a kicsit több mint 2 év.

Nem akarok hazudni, jó megint dolgozni és húsvér emberekkel beszélgetni. Férfiakkal és nőkkel vegyesen. Senki ne értsen félre, persze a Kismamákkal és gyerekes lányokkal asszonyokkal is nagyon jó beszélgetni és ezután is ezt fogom tenni, de jó már nyitni kicsit a világ felé.
Főleg úgy, hogy tudom a gyerekem, biztonságban és az otthonbán jól érzi magát.

A Nagyival ( Nanával) remekül meg vannak. Nem borult fel a napirendje és Nana többé-kevésbé ugyanazok az elvek és szabályok elvek alapján kezeli mint én ( Ugye? :-)), ami jó Neki!

Ami nem jó, hogy ennek ellenére kevesli a velem töltött időt. Ez szombaton mikor haza értem abban mutatkozott, meg, hogy 1 perc múlva csattogott ki elém és nem akart vissza aludni, így együtt feküdtünk le. Vasárnap pedig egyáltalán nem akart lefeküdni, ez olyan hisztit váltott ki belőle, hogy átesett egy langyos vizes tusoláson és átöltözésen, mire végre lehiggadt és elbírt aludni. Nagyon sajnáltam, de tudom ha nem alszik, ugyanezt a hisztit levágja este 7-kor a fáradtságtól.

A napi rutin lassan látszik kialakulni. Mikor Apucija befejezi a munkát elviszi és amikor este 6-kor végzek, oda megyek érte, aztán együtt jövünk haza. Beszélgetünk, vacsizunk, fürdünk, mesézünk és tv-zünk. Valamint új projekt van, napi 20 percecske számítógép használat a fiatalember, már az egér használatában kezd a profizmus felé törni. Ezek után megyünk és alszunk, én alig jutok gép elé, mert rongy fáradt vagyok mire letudom az összes kötelezettséget. Reggel tv-zünk az ágyból, beszélgetünk, együtt reggelizünk és tízóraizunk, aztán 10-re rongyolok dolgozni.

Kicsit duzzog mikor megyek, de gyorsan megnyugszik és egész nap jó kedvű és szófogadó.

Állatok Világnapja Október 4.

Kecskeméti programok:
http://baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/vilagnapi-buli-gyerekeknek-258933

Országos rendezvények listája:
http://allatvedo.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=78445

Aranyköpések, ki tudja hanyadik széria "B" verzió

A mai nap aranyérmese. Mutogatja, hogy oldalt fáj az arca, mondom Neki, hogy nől a fogad, lesz még négy.
- Nem, nem! Mosni kell, nem, nem!

Ma ebéd közben nézzük a tévét éppen reklám van benne, egy gumicukorkáé. Erik még soha nem evett cukrot, se gumit, se más milyet. A reklám végén bizonygatják, hogy ez jó, jó, jó! Erre az én gyerekem, fogja magát, rám néz és szuggerálva nagyon erősen a szembe nézve azt mondá:
- Ez komolyan jó!

Fontos dilemma egy 2 éves életében!
A vezeték neve Nagy. Na, de a Nagypapa is Nagy és a Nagymama is, mit több Apuci is Nagy, mert a vezeték neve Nagy. Ebből van ám kavarodás a picurka fejében, ezeket az elszólásokat sikerült begyűjteni.
Hogy hívnak?
- Babuci, Nad Babuci, Nad Erik Babuci
Hogy hívják a Nagypapát?
- Nad Papa, Nad Anti (Az én apám ugyi sose volt Nagy... :-))
Hogy hívják Apucit?
- Nad Zsoti, Nad Papuci, Nad Apuci
Hogy hívják a Nanát?
-Nad Mama, Nad Nani, Nad Máti ( ... és az Anyám se :-))

Kimentünk az ügyeletre, 2 hete szombaton. Szerencsére már nem sír ha vizsgálják, tudott is vele beszélni a Doktor Bácsi, meg kérdezte Tőle, hogy hívják, a válasz így hangzott:
- Dotor Babi!

Most a repülők a kedvencei, sakkban lehet vele tartani rendesen. Pl: ha nem fogad szót, akkor mondom, hogy mit szól a pilóta bácsi, vagy ha nem mos rendesen fogat, akkor nem lehet pilóta, mert ott csak jó fogú emberek dolgozhatnak. Erre ma már úgy hívta magát:
- Nad Pilóta Babucika

Aranköpések, ki tudja hanyadik széria :-)

Reggel ránézek köszönök Neki:
-Szia kis kopasz
Válasz:
-Nem, nem Apuci a popasz!

Szereti a diót, de nagyon, mogyorót még nem evett maximum csokiba. Hoztunk fel pár szem diót, de képtelen megjegyezni a nevét, így ha hozzá akar jutni, akkor közli:
-Kérem másim mogyoró

Séta közben felvetette magát, nem akartam cipelni, mondtam puszi és lerakom, erre közli:
-Nem, nem, picel babucika, Mamuci picel.
-Van más választásom?
-Nincs! ( mindezt ellenállhatatlan mosollyal)

Ma reggel, közölte, kávét és tátáét főz. Visszaültette az ágyra, betakart és a fejem alá párnát tett, bekapcsolta a tévét és indult, rám nézett és nyomatékosan közölte:
-Ededül!
Azért kimenetem segíteni, de a 2 éves gyerekemtől ma elméletben ugyan, de ágyba kaptam a kávét, ami nagy szó szerintem, hogy ennyi idősen felfogja nem csak Ő van, főleg úgy, hogy még férfi is a szentem :-)

Mennyire férfi :-) Nagyon! Blikk újságok szanaszét a földön az előszbában, gyanúsan ugyanott kiterítve.
-Kérdem mit csinálsz Te csapni való?
-Nézem néni!
Hát bizony ez a gyerek a fél mezítelen csajokat keresi az újságban.

Másik véglet, (szintén a férfiasságát bizonyítandó) üvöltve rángat a konyhába a tápszerét elkészíteni. Persze ehhez kell némi idő, meg ahhoz is, hogy kihüljön. Erre mit csinál az én drága csemetém? Hangosan üvölt, hogy
-Apucika, Apucika, nincs hamiiii!
Mintha éheztetném :-)

Énekel:
"Zsipsz zsupsz, kender zsupsz, kidobjuk! zsupp"

Mondóka:
Bence, Bence, kis Bence, komos Anucija dádá

Kár-kár vagyis varjú

Tegnap esti sétánk alkalmával, ismét megfigyeltem a varjakat. Itt éldegélnek gyakorlatilag velünk, csak a szomszéd fán. Sok fát kivágtak itt a környéken egy betegség miatt. Fel vannak bolydulva a madarak, kell még némi idő mire megtalálják a helyüket. Szerencsére itt maradtak, én kedvelem Őket, megszoktam az elmúlt 30 évben.
Ücsörög békésen, aztán egyszer csak eszébe jut valami és elkezdi mondani a magáét, mint valami mókás vén öregember, krákog maga elé ás méltatlankodva, toporogva nyakát meg nyújtogatva nézelődik. Tegnap is olyan jót kuncogtam az egyiken :-)
Meg eszembe jutott a tavalyi kis kalandunk, ami ugyan rövid volt, de ricsajos és károgós. Idézet a régi naplónkból ( bocs, attól aki már olvasta, de most olyan nosztalgiám támadt rá).

"2008. május 8.

A Sárkánybébi avagy a rikoltozó varjúfióka

Már azt hittem leülhetek, mikor apa haza jött ebédelni, a kapu elől telefonált, hogy nem tud feljönni, mert egy varjú fióka állja útját szem forgatva. Na lementem megnézni a tüneményt, mondtam, hogy nem bánom hozza megmentjük. A madárka rögtön lekárogta az egész család haját, félelmetes hang jön ki és elég magas decibelen egy ilyen kis micsodából. Erik sírva fakadt a macska felháborodott, hogy beköltöztettük a sárkányt a kosarába.

Felhívtam a vadaspark igazgatóját, aki annyira ember mint senki, mire beértünk a madárkával, akit befogadtak, már Ő is ott volt, hogy megvizsgálja. Hát ennyi...."

Bölcsi: vége

Nálunk a döntés megszületett!

Erik estére belázasodott, kivittük az ügyeletre. Akut garatgyulladása van. Valószínű attól, hogy üvöltött és felülfertőződött, én ezzel befejeztem, nem kínzom tovább.

A kispasi Nagyizik még egy évet.

Kérdés a következő, miért kellett megvárni, hogy ennyit üvöltsön, ott voltam kint, szólhattak volna, hogy nem tudják megnyugtatni. Szakemberek akik több tíz éve ezzel foglalkoznak, hogy a csudába nem tudnak megnyugtatni egy gyereket, akit mindenki mosoly albumnak hív és érdeklődő kedves kisfiú?
Illetve nem csak Őt nem tudták megnyugtatni, mert előtte, egy kislány 1 egész órát üvöltött, míg hívták a szüleit.

Anyu! Köszönöm szépen, hogy vállalod a csemete őrzését!

Bölcsi: a végső konklúzió

Erik köhög, 37,4 a hője, ami ugye nem indokolja, de még 11 van és már 2 órája alszik. Tegnap, hogy ott hagytam a bölcsibe még semmi baja nem volt, mire visszaértem (30perc) folyt az orra, alvás utánra köhögött és berekedt, jól lehet a a távol létemben végig üvöltött és ettől gyulladhatott be a torka. Lent a délelőtti séta közben a bölcsi fele vettük az irányt, mondta " böcsi nem". Megnyugtattam, hogy ma nem kell menni. Leültem egy padra, felkéretőzött. Egyszer még mutatott egy mentőt, egy perc múlva meg mély álomba szenderült. Kettesével mentek el mellettünk a mentők és nem ébredt fel, felhoztuk az Apjával, beraktuk az ágyba, levetkőztettem megmértem a lázát, de csak alszik mint egy bunda.
A végletekig kimerült. Soha az életbe nem volt olyan, hogy alva feltudtam volna hozni, vagy letudtam volna vetkőztetni álmában, mindig felébredt. Azonkívül kb. 1 éve még tévedésből sem alszik délelőtt.
Az én gyerekem most intett be, neki elég volt a válás meg a költözés és az, hogy szeretett Apuciját pont ezen a héten küldték tovább képzésre, mikor Neki annyira szüksége lenne rá minden nap, hisz 1-2 órát mindig együtt töltenek, válástól függetlenül.
Összeült a családi kupak tanács és úgy döntöttünk, hogy még egyszer megpróbáljuk. Ha sikerül jó, ha nem akkor itthon marad a Nagyival és bevonjuk az általa kedvelt családtagokat is a megőrzésébe, pl. az Apukámat, akit nagyon megkedvelt, pedig csak 3 hónapja ismeri.
Elmondtam Neki is ugyan ezt, hogy elmegyünk még a bölcsibe, ha akar nélkülem maradhat, ha nem akkor Nanával marad. Választhat, de én megyek dolgozni, mert muszáj.

Bölcsi: ötödik nap

Maga a csőd!!!

A nap az éjszakával kezdődött, rémálmai voltak és álmában folyton a bölcsit meg a tegnapi hisztis pasit Viktort emlegette. Reggel nem evett, ilyet még soha nem csinált. Nem ette meg a tápszert és semmit se fogadott el, még a túrórudit is visszautasította. Az ölembe ülve beszélgettünk kicsit és elmondta, hogy Viktor buta és csúnya. Ennek ellenére ma sikerült utánoznia.

Ma 11-kor kiküldtek, mondván, Ők majd megetetik és lefektetik.
Szóltam Eriknek, hogy elmegyek, dolgom van, adjon puszit, szeretem.
Abban a pillanatban elkezdett sírni és ez innentől már csak fokozódott a köhögős őrjöngős verem magam a földhöz sírásig, krokodil könnyekkel.
Sem megnyugtatni, sem megetetni sem lefektetni nem tudták, pedig éhes és álmos volt, 30 perc után behívtak.
Szépen lassan megnyugodott, de a kaját tőlem se fogadta el, majd a kis ágyikójába lefeküdt aludni. Deee ugye éhes volt, akkor kért enni, szerencsére kapott, bár jelezték, hogy ez nem divat, van ebédidő. Evett pár falatot, ivott is, vissza tereltem az ágyba, de akkor problémázni kezdett, hogy Ő nem kapott almát, mint a többi gyerek, csak az elfogyott, így nem tudtak már adni neki. Lefeküdni már nem akart, akármit is csináltam, bújt vagy játszani szeretett volna.

Adlék a tegnapi nagyon sírós Viktorkát ma nem hozták és a nem is tudni miért, de a lényeg, hogy nem volt ott.
Azon kívül velünk szokik egy kedves ismerősöm kislánya a testvér csoportba, igaz egyszerre kezdtünk, de őt ma már egy órára ott kellett hagyni. Nem egy formán szoktatnak a két csoportba, ezt nem értem miért van, tegnap Mónikát már lefektették Anyukája nélkül. Na és Mónika végig sírta, üvöltötte és fetrengte az egy órát, utána jöttek érte és haza vitték. Mindezt természetesen végig nézte Erik is. Egy részt nagyon sajnálta a kislányt, simogatta és szeretgette, más részt megviseli, látom rajta, így mire oda jutottunk, hogy bementünk a szobába és elküldtek, addigra Erik szomorú és éhes és nagyon fáradt volt.

A reggeli Viktor butázás után történt egy érdekesség is. Mikor hazaértünk, "felhívta" Erik telefonon és "beszélgetett" vele.

Bölcsi: negyedik nap

A jó hírek!
Erik örült neki, hogy bölcsibe megyünk, de azért mondta, hogy ne menjünk. Mikor bementünk, nem volt semmi gond, feltalálta magát játszott. Ma egy nagyobb kis fiúval együtt játszottak, fa építővel, közösen együtt és nem egymás mellett, most láttam ilyet először Tőle tündéri volt.

Ebéd: alig várta, hogy leüljön és kapjon enni, almafőzelék és hús meg krumplipüré volt. Nagyon szimpatikus volt, hogy Rózsa megkóstolta az ételt mielőtt kiszedte a gyerekeknek. Sajnos a gyerekem nem hajlandó egyedül enni, pedig már gyakoroljuk egy ideje. Nem aratott vele osztatlan sikert, hogy etetni kell, de az van, agyon nem üthetem, még szerencse, hogy 5 perc alatt bele lehet lapátolni a szükséges mennyiséget. Így talán Ők is megteszik, vagy Erik rájön, hogy muszáj lesz egyedül enni különben éhen marad. Nagyon sokat evett és nagyon ízlett neki az ebéd, ezután letették az ágyát, megmutatták a helyét, rátettük a paplanját és a Hapcát, belefeküdt és tetszett neki, aztán haza küldtek, nem értem miért nem maradhattunk, simán elaludt volna, így holnap nem tudom mit szól hozzá, hogy az ágyat nem csak nézegetni kell, hanem már aludni is benne.

A rossz!

Viktor nevű kolléga úr akivel együtt szokik be egy akaratos hisztigép, valami hihhhhetetlen, hogy úgy hisztizik és veri magát a földhöz, amilyet még nem látta, pedig a két öcsém se ment a szomszédba ezekért a dolgokért, meg az akaratért sem.
Ami néni egyszer oda is szólt, de csak némán Rózsa felé, hogy "b...meg" és bizony egyet kellett értsek vele, az egész csoport hangulata oda lett, mindenki rossz kedvű lett. Kerek egy órás őrjöngő hisztit vert le a kis hapsi, mert először nem engedték át a másik csoportba, ott először a csop.vezetőnő az általam kedvelt Icu néni próbálta megnyugtatni, de semmi siker, aztán az anyja, de neki se sikerült. Majd rácuppant egy kislányra és elakarta venni a babakocsit tőle, a saját anyja hiába szólt rá, nem hagyta abba, őrjöngve követte a kislányt, ekkor Ami néni oda vette a Katát és nagyon szépen rábeszélte, adja már neki oda a kocsit, Kata könnyes szemmel kivette a babát és oda adta, Ami néni cserébe dajkálta és énekelt. Ekkor Viktor azért visított, mert neki a baba is kell, na ekkor intettek be a gondozók és mondták, hogy azt már nem. Anyuka képtelen volt megnyugtatni, felajánlott babát és szartól repülőig mindent, de csak üvöltött, aztán egyszer odabújt magától az anyjához és megnyugodott.
Szerencsétlen gondozók mit fognak kezdeni ezzel a gyerekkel nem tudom, de én az anyja helyébe biztos nyakon öntöttem volna egy pohár vízzel, mert ezt ép ésszel nem tudom, hogy bírja pl. otthon ki a család.

Na mindegy, remélem majd leszokik róla a kölyök, mert amit művel abból látszik, hogy a világon minden meg van neki engedve, most meg upsz itt egy vagon szabály amit be kéne tartani.